I. rész A MÉDIASZABÁLYOZÁS ALAPJAI

I. fejezet A MÉDIASZABÁLYOZÁS TARTALMA ÉS TÁRSADALMI KÖZEGE

1. A kommunikáció és a média fogalmáról
2. A média a társadalomban, a média és a hatalom viszonya
3. A  médiapolitika,  a médiaszabályozás és a médiajog  fogalmáról
4. A médiaszabályozás szükségessége, indokai
5. A médiaszabályozás osztályozási szempontjai
6. A médiaszabályozás hatálya
7. A médiaszabályozás állami intézményi rendszere működtetésének gyakorlati kérdései
8. Az állami szabályozás modelljei, az állam mint közvetlen médiapiaci szereplő
9. Az önszabályozás és a társszabályozás rendszeréről

Irodalom

II. fejezet A KOMMUNIKÁCIÓS JOGOK

II.1.Az alapvető jogok

1. Az alapvető jogok funkciója és rendszere
1. Az emberi jogok nemzetközi védelme
1. Az alapvető jogok a hazai jogrendszerben
Irodalom

II.2. A véleménynyilvánítás szabadsága

1. A véleményszabadság tartalma
2. A véleménynyilvánítás szabadsága és a kommunikációs alapjogok
3. A véleményszabadság funkciói és igazolása
4. A véleménynyilvánítás szabadságának alanya
5. A véleményszabadság korlátozása
5.1. A korlátozás szükségessége és arányossága
5.2. A véleményszabadságot korlátozó érdekek és értékek
Irodalom

II.3. Sajtószabadság

1. A sajtószabadság a kommunikációs jogok körében
1.1. A médiumok szabályozást befolyásoló jellemzői
1.1.1. Az erőforrások szűkössége
1.1.2. A média hatása a közönségre
1.2. A médiarendszer kialakítása
2. A sajtószabadság alanya
2.1. A sajtószabadság alanyainak köre
2.2. Az újságíró jogállása
2.3. Felelősségi kérdések
3. A sajtószabadság tartalma
3.1. Az alapítás szabadsága
3.2. Szerkesztési szabadság
3.3. A cenzúra tilalma
Irodalom

II.4. Az információszabadság

1. A közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok
2. Az információszabadság gyakorlása
2.1. A közérdekű adat igénylése
2.2. A közérdekű adatot kezelő szerv közzétételi kötelezettsége
2.3. Elektronikus információszabadság
2.4. A közérdekű adattal való visszaélés
3. Az információszabadság korlátai
3.1. Az államtitok és a szolgálati titok
3.2. Döntés megalapozását szolgáló adat
3.3. Üzleti titkok
3.4. Személyes adatok
4. Bűnügyi és igazságügyi tájékoztatás
Irodalom

III. fejezet A MÉDIA NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSA

III.1. A média a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmében

1. Az audiovizuális szolgáltatások nemzetközi kereskedelme
2. A GATS és az audiovizuális szolgáltatások
2.1. A szolgáltatások nemzetközi kereskedelmének liberalizálása
2.2. A legnagyobb kedvezmény elve
2.3. Piacra jutás és nemzeti elbánás
2.4. A szabályozás jövője
Irodalom

III.2. Az Európa Tanács médiapolitikája

1. Az Európa Tanács önálló médiapolitikájának megszületése és szervezeti keretei
2. A konzultációs, támogatási és szabályozási eszközök kialakulása
3. A médiapolitika területei az 1990-es évektől
3.1. A közép- és kelet-európai országok médiarendszereinek átalakulása
3.2. Digitalizáció, információs társadalom
3.3. A médiapolitika további területei
Irodalom

III.3. Az Európai Unió audiovizuális politikája

1. A közösségi audiovizuális politika
2. Az audiovizuális politika fejlődése
2.1. A média, mint integrációpolitikai eszköz
2.2. Egységes európai médiapiac
2.2.1. A televíziós irányelv megszületése
2.2.2. „Globális audiovizuális politika”
2.3. Digitális média
2.3.1. Információs társadalom, digitalizáció, konvergencia
2.3.2. A digitális korszak audiovizuális politikájának megalapozása
2.3.3. Jogalkotási folyamatok
3. A közösségi médiaszabályozás alapjai
3.1. Az Európai Unió kultúrpolitikai hatáskörei
3.2. A média és a szolgáltatásnyújtás szabadsága
3.2.1. A média mint szolgáltatás
3.2.2. A szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozása
3.2.2.1. Diszkriminatív korlátozás
3.2.2.2. Nem diszkriminatív korlátozás
3.2.3. Véleményszabadság és a szolgáltatásnyújtás szabadsága
Irodalom

III.4. A médiaszabályozás közös európai forrásai

1. A televíziós műsorszolgáltatás és a műsorszolgáltató
2. A műsorszolgáltatások szabad áramlása
2.1. A tagállamok kötelezettségei
2.2. A joghatóság szabályozása
3. Műsortartalmi és műsorszerkezeti szabályozás
4. Az irányelv és az egyezmény végrehajtása

II. rész TARTALOMSZABÁLYOZÁS

I. fejezet. KÖZÖSSÉGI ÉRDEKEK VÉDELME

I.1. Egyes társadalmi csoportok és a társadalom egészének védelme

1. A gyűlöletbeszéd
1.1. A szabályozás alapjai
1.2. A gyűlöletbeszéd nemzetközi szabályozása
1.3. A gyűlöletbeszéd szabályozása a hazai jogban
1.3.1. Közösség elleni izgatás
1.3.2. Nemzeti jelkép megsértése
1.3.3. Önkényuralmi jelképek használata
1.3.4. A gyűlöletbeszéd médiajogi jogkövetkezményei
2. A köznyugalom elleni egyéb bűncselekmények
3. A kisebbségek médiához való hozzáférésének előmozdítása
Irodalom

I.2. A gyermekek védelme

1. A szabályozás alapja és irányai
2. Jogellenes és ártalmas tartalmak
3. A kiskorúak fejlődésére ártalmas tartalmak szabályozása
3.1. Szabályozás az Európai Unióban
3.2. Hazai szabályozás
4. Jogon kívüli eszközök
5. A gyermekeknek szóló tartalmak támogatása
Irodalom

I.3. Kulturális sokszínűség

1. Európai és eredetileg magyar nyelven készített művek
2. Független előállítótól beszerzett művek
3. Hozzáférés a társadalom számára nagy jelentőségű eseményekhez
4. A kulturális értékek megőrzése
Irodalom

I.4. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye

1. A szabályozás alapja és modelljei
2. A kiegyensúlyozottság követelménye a magyar szabályozásban
2.1. A Panaszbizottság eljárása
2.2. A kiegyensúlyozottság értelmezése
3. Választási kampány, politikai hirdetés
Irodalom

II. fejezet. AZ EGYÉNI ÉRDEKEK VÉDELME

II.1. A személyiségvédelem általános jellemzői

1. A személyiségvédelem összetett eszközrendszere
1.1. Személyiségvédelem és az alapvető jogok
1.2. A személyiség polgári jogi védelme
1.3. Büntetőjogi védelem
1.4. Médiajogi eszközök
1.5. A személyiségvédelem további eszközei
2. A védelem abszolút és általános jellege
3. A védelem személyhez kötöttsége
4. A közszereplők személyiségvédelme
Irodalom

II.2. A személyiségvédelem eszközei

1. A névviseléshez való jog
2. A becsület védelme
2.1. A jóhírnév polgári jogi védelme
2.2. Sajtó-helyreigazítás
2.2.1. A sajtó-helyreigazítás alapja
2.2.2. A helyreigazító közlemény
2.2.3. A sajtó-helyreigazítási eljárás
2.3. A rágalmazás bűncselekménye
2.4. A becsületet sértő véleményekkel szembeni védelem
2.4.1. A sértő véleményekkel szembeni polgári jogi védelem
2.4.2. A becsületsértés bűncselekménye
3. A képmás és hangfelvétel védelme
3.1. A képmás és hangfelvétel nyilvánosságra hozatala
3.2. A képmás és hangfelvétel megváltoztatása
4. A magántitok és a levéltitok védelme
4.1. Polgári jogi védelem
4.2. Büntetőjogi védelem
Irodalom

II.3. A személyes adatok védelméhez való jog

1. A személyes adatok védelme, mint alkotmányos alapjog
2. A személyes adatok köre
3. Adatkezelés, adatfeldolgozás
4. Az adatkezelés alapja
4.1. Hozzájárulás a személyes adatok kezeléséhez
4.2. Kötelező adatkezelés
5. Az adatkezelés célja és az adatok minősége
6. A személyes adatok nyilvánosságra hozatala, továbbítása, összekapcsolása
7. Az érintett jogai az adatkezeléssel kapcsolatban
8. Az adatvédelmi előírások megsértésének sajátos jogkövetkezményei
9. Az adatvédelmi biztos mint sajátos jogvédelmi intézmény
Irodalom

III. fejezet. SZERZŐI JOG

1. A szerzői jog és a médiajog
2. Nemzetközi szerzői jogi védelem
3. A mű és a szerző
4. A szerző jogai
4.1. A szerző személyhez fűződő jogai
4.2. A szerző vagyoni jogai
5. Az egyes felhasználási formák szabályozása
5.1. Többszörözés
5.2. Terjesztés
5.3. A mű nyilvános előadása
5.4. A mű nyilvánossághoz közvetítése
5.5. Átdolgozás
6. A szabad felhasználás
7. A szerzői jog megsértésének következményei
8. A szerzői joggal szomszédos jogok
9. A szerzői jogok technikai védelme
Irodalom

III. rész PIACSZABÁLYOZÁS

I. fejezet A PIACRA LÉPÉS SZABÁLYOZÁSA

I.1. A nyomtatott sajtó piacára való belépés

1. Az időszaki lap
2. Nyilvántartásba vételi eljárás
Irodalom

I.2. A rádiózás és televíziózás piaca

1. A műsorszolgáltatás és a műsorszolgáltató
2. A műsorszolgáltatók típusai
3. A műsorszolgáltatásra jogosultak köre
4. Földfelszíni műsorszórással terjesztett műsorszolgáltatás
4.1. A pályázati eljárás
4.2. A műsorszolgáltatási szerződés
5. Kábeles és műholdas műsorszolgáltatás
6. Hálózatba kapcsolódás
7. A digitális televíziózás piaca
7.1. A multiplex szolgáltatás
7.2. A multiplex szolgáltatás hazai szabályozása
8. Kiegészítő és értéknövelő szolgáltatások
Irodalom

I.3. Az online médiumok piaca

1. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások
2. Az online médiumok sajtójogi helyzete
3. A domain-használat szabályozási kérdései
3.1. Nemzetközi koordináció
3.2. A domain-delegálás hazai szabályozása
3.3. A domainnév-választás korlátai
3.4. Jogellenes domain nevek
3.4.1. Személyhez fűződő jogok sérelme
3.4.2. Védjegyjogi jogsértés
3.4.3. A szerzői jog sérelme
3.4.4. Versenyjogi jogsértés
3.5. A névválasztásért viselt felelősség
3.6. Jogviták intézése
Irodalom

II. fejezet A KÖZSZOLGÁLATI RÁDIÓZÁS ÉS TELEVÍZIÓZÁS SZEREPE ÉS MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA

1. A közszolgálati műsorszolgáltatás értelmezése, létjogosultsága
2. A közszolgálati műsorszolgáltatás tartalma, a közszolgálati szektor intézményei működésével szembeni normatív követelmények
3. A közszolgálati rádiózás és televíziózás intézményi szerkezete, működésének társadalmi és jogi környezete
4. A közszolgálati rádiózás és televíziózás rendszere kritikájának első szakasza
5. A közszolgálati műsorszolgáltatás intézményrendszere szabályozásának vitatott kérdései
6. A közszolgálati szektor legitimációjának újraértelmezése a sokcsatornás rádiózás és televíziózás, a „frekvenciabőség” körülményei között
7. Az Európai Unió közszolgálati műsorszolgáltatásra vonatkozó külön szabályozása
7.1. A közösségi versenyszabályozás hatása a közszolgálati szektorra
7.2. A közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozásáról szóló közösségi álláspont kialakítása, az úgynevezett Amszterdami Jegyzőkönyv elfogadása 1997-ben
7.3. A közszolgálati műsorszolgáltatás kiterjeszkedésével kapcsolatos uniós álláspont kialakítása
7.4. A közszolgálati műsorszolgáltatás uniós értelmezése a digitális média világában
8. Néhány megjegyzés a közszolgálati műsorszolgáltatás jövőbeni szabályozásáról
Irodalom

III. fejezet A MÉDIAKONCENTRÁCIÓ SZABÁLYOZÁSA

1. A koncentráció fogalma és mérőszámai
2. A média koncentrációjának kiváltói
3. A médiakoncentráció szabályozásához kapcsolódó alapfogalmak és a szabályozás szükségességének indokai
4. A piaci részesedésen alapuló médiakoncentráció méréshez kapcsolódó főbb módszertani kérdések
5. A médiakoncentráció megjelenési formái és nemzetállami szabályozásuk főbb módszerei
5.1. A horizontális integráció szabályozása
5.2. A vertikális integráció szabályozása
5.3. Az átlós (diagonális) integráció szabályozása
6. Az Európa Tanács és az Európai Unió médiakoncentráció szabályozásra irányuló törekvései
7. Néhány megjegyzés a médiakoncentráció szabályozásának átalakulásáról
Irodalom

IV. fejezet A MÉDIAFINANSZÍROZÁS SZABÁLYOZÁSA

IV.1. Reklámszabályozás

1. A reklámszabályozás alapjai
2. A reklám
3. A reklámtartalom általános korlátai
3.1. A reklám és az egyéb tartalom szétválasztása
3.2. Közösségi és egyéni érdekek
3.3. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása
4. Egyes árukra vonatkozó reklámkorlátok
5. A reklámot érintő műsorszerkezeti követelmények
6. Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás felhasználásával küldött reklám
7. A reklámért viselt felelősség
8. Szponzorálás
Irodalom

IV.2. Állami támogatás és újraelosztás

1. Az újságkiadás támogatása
2. Hazai támogatási rendszerek
Irodalom

V. fejezet MÉDIAFELÜGYELET

1. A média állami felügyelete
2. Az Országos Rádió és Televízió Testület
2.1. Az ORTT szervezete és működése
2.2. Az ORTT feladatai
2.3. A médiajogi szankciók
Irodalom

IV.rész INFRASTRUKTÚRA-SZABÁLYOZÁS

I. fejezet AZ INFRASTRUKTÚRA SZABÁLYOZÁSÁNAK ALAPJAI

1. A szabályozás okai
2. A szabályozás területei és fajtái
2.1. A különlegesen szűkös (korlátos) erőforrásokkal való gazdálkodás
2.2. A médiapolitikai és társadalmi célok és az infrastruktúra szabályozás kapcsolata
2.3. A gazdasági okokhoz kapcsolódó szabályozás
Irodalom

II. fejezet A MŰSORSZÉTOSZTÁS ÉS A MŰSORTERJESZTÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSA

1. Műsorszétosztás, műsorterjesztés
2. A tevékenység megkezdésének feltételei (piacra lépés)
3. A műsorelosztó és a műsorszolgáltató közötti kapcsolat szabályozása
Irodalom

III. fejezet A DIGITÁLIS MŰSORTERJESZTÉS

1. Digitális átállás
2. Az állami beavatkozás területei
2.1. Átállási stratégia kialakítása
2.2. Szabályozás
2.3. A felhasználói vevőkészülékek beszerzésének támogatása
2.4. Frekvenciagazdálkodás
3. A digitális átállás hazai stratégiája
4. A digitális műsorterjesztés szűk keresztmetszetei
Irodalom

V. rész A MÉDIAPOLITIKA ÁTALAKULÁSA, A MÉDIASZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSAI

1. A médiapolitika első szakasza
2. A közszolgálati paradigma érvényesülése: a médiapolitika második szakasza
3. A médiarendszerek átalakulása Kelet-Közép-Európa országaiban
4. A magyar médiarendszer átalakulása, a médiaszabályozás alapvető változásai
5. Az új médiapolitikai paradigma formálódása
Irodalom